Élem, én élhetem itten az életem,
Minden érint, ami kell énekem.
Élteti a kedvesség a szeretet,
Az a lélekben teremt békességet.
Belőle mi rossz volt kitöröltem,
Nincs abba régóta gyötrelem.
Mennyivel könnyebb így az élet,
Átutazó vagyok minek a gyűlölet.
Minek azt magammal cipelnem,
Keseríteném csak vele az énem.
Mindenkinek nyújtom a kezemet,
Kaphatom én is az érintéseket.
Felemel, emberibbé teszi életem,
Nem gyötri fájdalom a lelkem.
Gördülékenyé teszi szekeremet,
Telő napjaimba engemet az vihet.
Ha tehetem, súlyát róla leveszem,
Ne nehezítse semmi se a létem.
Káromlás, a szitok csak emészthet,
Békét mindég a szeretet teremthet.
Élem, itten én az életet élhetem,
Közelségemben a derűt kedvelem.
Átutazók, nem viszek gyötrelmet,
Az életemnek nem ad az értelmet.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése