Vers, kép. Mikor a boldogító. A képen én vagyok a feleségemmel. A kép 1970 ben készült.

Mikor a boldogító
Mikor a boldogító igent kimondjuk,
A szülői házat elhagyjuk.
Számunkra kezdődik egy új élet,
Ami ránk teljesen új fényt vet.

Utána egy csónakba evezünk,
Egymáshoz tapad a kezünk.
Evezés közben fogjuk a kezünket,
Töltsük együtt a boldog perceket.

Kerülgessük az akadályokat,
Mit az élet részünkre tartogat.
Egymás lelkét vigasztaljuk,
Napjainkat úgy múlassuk.

Aztán már egymásért vagyunk,
Születnek a gyerekeink.
Kik az életünket felvidítják,
Ők azt kapocsként összetartják.

Ha szent marad a kimondott igen,
Átlendít minden nehézségen.
Boldogan éljük így az életünket,
Diadalt aratunk a nehézségek felett.
Szerző: FM.