2013. február 20., szerda

Vers, kedvesemhez.


                                                                 Átvirrasztót.
                                                                 Átvirrasztót éjszakákon,
                                                                 Gondolatok kószálnak.
                                                                 Túl vannak az álmokon,
                                                                 Így hát szabadon szálnak.

                                                                 Repülnek, azok mennek,
                                                                 A nagy világot bejárják.
                                                                 Téged benne meglelnek,
                                                                 Sátrukat ott felhúzzák.

                                                                 Letáboroznak tenálad,
                                                                 Sátrat vernek, sátoroznak.
                                                                 Elidőznek, mind marad,
                                                                 Nem kószálnak elvannak.

                                                                 Gondolataim lekötődnek,
                                                                 Körülötted maradnak.
                                                                 Nyugalmat adsz lényemnek,
                                                                 Így, hogy ők nem zaklatnak.

                                                                 Velem vagy az éjszakában,
                                                                 Ami most már megnyugtat.
                                                                 Nálad vagyok gondolatba,
                                                                 Ami akár új álmot hozhat.
                                                                 Szerző: FM.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése