Megyek fel magasra,
Fel a hegy oromra.
Nem a szerpentinen,
Úton kietlenen.
Tehozzád megyek,
Úgy rögön lépkedek.
Megyek át sziklákon,
Fák között avaron.
Lejtőn, mit hó borít,
Hol fákat szél hajlít.
Ágakat csavargat,
Hol az erdő jajgat.
Magamat tájolom,
Az irányt tartom.
Elérjem az ormot,
Fent a boldogságot.
Ott lábam meg vetem,
Az út porát leverem.
Nálad megpihenek,
Csak teveled leszek.
Teveled az ormon,
Fent a magaslaton.
Még tart az életem,
Lényed, a nőt éltetem.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése