Az este le ereszkedik,
Szépen besötétedik.
Átmegy éjszakába,
Burkolódzik bele abba.
Veszi sötét köntösét,
Vele csillagos egét.
Rá a tájra teriti,
Akaratát ránk hinti.
Ránk tuszkolja ő azt,
Szépen elfáraszt.
Egy darabig vagyunk,
Aztán már ásítunk.
Kívánjuk a pihenést,
Porcikánknak a fekvést.
Elfáradtunk a napba,
Foglaljuk azt imába.
Átsegített Istenünk,
Hagyta cselekedjünk.
Végezzük a dolgunkat,
Áldozzuk magunkat.
Dolgoztunk magunkért,
Vagy éppen másokért.
Szebb legyen holnapunk,
Ha kelünk az új napunk.
Mert újra ránk virrad,
Az éjnek vége szakad.
Építjük a holnapot,
A tegnapinál szebb napot.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése