Meg virradt a nappalunk,
Elérkezett húsvétunk.
Jézus halálával,
Majd feltámadásával,
Kínozták megalázták,
Kereszten halálát várták.
Hitét meg nem szegték,
Ezzel őt éltették.
Sírjából feltámadót,
Később mennybe szállót.
Atyához, ítéletét mondja,
Vagy ép áldását osztja.
Áldását mindég az újra,
Most pont a tavaszunkra.
Tavaszra, a kikeletre,
Világunkba mindenkire.
Tavaszt serkent új életre,
Nincs szükség benne télre.
Annál inkább újulásra,
Új rügyekre burjánzásra.
Ad életet ami ránk hat,
Abba mindég újat hozhat
Születnek az újak,
Mik világot formáznak.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése