Nincsen már mozgás,
Üres az állomás.
A vonat elgurult,
Így marad a múlt.
Tégedet az elvitt,
Bánt ez egy kicsit.
Nem vagy valóságba,
Átmentél homályba.
Foszlik szét a kép,
Valóságot tép.
Tépi szét a jelent,
Ami veled elment.
Idézek emléket,
Pörgetek képeket.
Jönnek azok szépen,
Némelyik élesen.
Tükrözik a múltat,
Ott volt a bódulat.
Mint a virágillat,
Szépen tova illant.
Marad a magány,
Az üres vágány.
Vonat rajta nem jár,
Rozsdás a sín pár.
Nem jár rajta vonat,
Ami vissza hozhat.
Még epekedek érted,
Legyen szép, az életed.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése