A szellő a vizel játszik,
A tó vize borzolódik.
Azon tavi rózsák ülnek,
Díszei a kéklő víznek.
Víz tetején libegnek,
Szirmaikkal intenek.
Öröm őket látni,
Mert lehet ezt csodálni.
Tündér kert az vízen,
Rajta ül színesen.
Királyi így látványnak,
Ékessége a tónak.
Lenyűgöz a természet,
Béka zavarja a csendet.
Benne a vízbe lottyan,
A víz így halkan csobban.
Parton fújja trombitáját,
Adja néha szerenádját.
Csend honol aztán itten,
Esetleg nád levél zizzen.
Adja magát a természet,
Oldalát most a szépet.
Mert több is van neki,
Szebb, ha ege kék neki.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése