Tombol a természet,
Adja néha dühét.
Küldi viharát a szelet,
Vigye az felhőjét.
Érkezik ő ordítva,
Visítja a térbe.
Mondja bele zúgva,
A föld van veszélybe.
Jég olvad a sarkon,
Így vihart éltethet.
Égen lukad az ózon,
Nap hevíti a földet.
Visítja, de kinek,
Fáradnak a szavak.
Süketek a fülek,
Senkire nem hatnak.
Viharok érkeznek,
Hol az elem tombol.
Egyre erősebbek,
Ami így már rombol.
Árt a világunknak,
Ő félelembe tarthat.
Viharok vonulnak,
Ami törhet, zúzhat.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése