Csúszó mászóját éleszti,
Nap a sziklát melengeti.
Rajta kígyó napozik,
Dermedtsége elmúlik.
Elindul, már tekeredik,
Halad, a fű között siklik.
Csúszva hullámozva,
Valami jó falatra várva.
Mivel útja keresztezhet,
Sziszegve vet arra szemet.
Ami bűvöletébe kerül.
Onnan, az nem menekül.
Vége lesz istenadtának,
Martaléka lesz kígyónak.
Lenyomja széles torkán,
Ha rajta van az étlapján.
Kifekszik, aztán napozik,
Maga köré tekeredik.
Szedi fel a nap melegét,
Oldatja a dermedtségét.
Mozgékony a melegtől,
Isten őrizzen mérgétől,
Oda csapja méreg fogát,
Benne hordja az halálát.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése