2011. június 12., vasárnap

Vers.

Játszik.
Játszik a képzeletem,
Emléket rak elém.
Itt lebeg előttem,
A múltból hozza felém.

Az életemnek részét,
Hozta ide nekem.
Édesanyám képét,
Hagy legyen itt velem.

Olyan mintha szólna,
Szemével beszélne.
Valamit mondana,
Ahogy szokta, a jóra intene.

Mintha itt állna előttem,
Nyújtanám felé a kezemet.
Mennék, hogy öleljem,
Foszlik a kép, ó te képzelet.
Szerző:FM.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése