2011. július 31., vasárnap

Vers.

Szeretem.
Szeretem az éjszakákat,
Benne az álmaimat.
Még álmodom, van remény,
Mert az álmom, mind enyém.

Az álmaim az enyémek,
Néha lehetnek merészek.
Elvisznek a messzeségbe,
Teljesen idegen térbe.

Azok lehetnek mesések,
Vagy akár félelmetesek.
Lehetek meséből szörnyekkel,
Akár segítő kész tündérekkel.

Álmodhatok az életemről,
A múltamról, a jövőmről.
Az álomba minden elfér,
Az egy jó mesével felér.

Jó együtt élni az álmokkal,
Egy képzelet belli világgal.
Valóságot meríteni belőletek,
Beteljesült álmok, a gyönyörűek.
Szerző:FM.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése