Bizsergeti a talaj a lábamat,
Valami rajta a talpamat.
Indulásra akar késztetni,
Menni kéne, kellene indulni.
Indulni kéne, úgy érzem,
Ez a honvágy ez gyötrelem.
Mert, hogy menésre kényszerít,
Akarom, vagy nem ez indít.
Így hát megyek, én indulok,
Vár rám a Viharsarok.
Nekem az annyi szépet adott,
Vágyom a tájat mi befogadott.
Velem van, itt lebeg előttem,
Faluk hol az életem töltöttem.
Két faluhoz kötődök még élek,
Ragaszkodik, nem felejt a lélek.
Még élek visz a honvágy engem,
Dombiratosra hol születtem.
Hol éltem Medgyesbodzásra,
A két faluba a Maros hordalékra.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése