2013. január 10., csütörtök

Vers. Az emberel.


                                                           Az emberel.
                                                           Az emberel incselkedik,
                                                           Néha bizony megjelenik.
                                                           Játszadozik a démonunk,
                                                           Játékába bele megyünk.

                                                           Megyünk, játszunk vele,
                                                           Nem tudjuk mibe visz bele.
                                                           Mit mutat melyik oldalát,
                                                           Merre fordítja játékát.

                                                           Játéka az szép maradhat,
                                                           Ha hozza oldalát, a jobbat.
                                                           Ha alakít a rosszabbal,
                                                           Egyenlő az a balsorssal.

                                                           Hozza csak a jó oldalát,
                                                           Úgy játsszuk vele játékát.
                                                           Maradjon az meg szépnek,
                                                           Olyan emlékezetesnek.

                                                           Ne keljen könnynek hullani,
                                                           Játékát megsiratni.
                                                           Emlékezni rá a rosszra,
                                                           Úgy játsszon, forduljon jóra.
                                                           Szerző: FM.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése