Az mámorító éj volt,
Benne a zene szólt.
Ahogy azt hallgattam,
Bátorságot kaptam.
Mert énedet vágytam,
Ott elébed álltam.
Tőled kértem táncot,
Mi ott vigaszt adott.
Közel hozott a tánc,
Így lett ebből románc.
Lőtte Ámor nyilát,
Élte ő így diadalát.
Nyíl vesszője talált,
Szívbe tüzet táplált.
Gyújtotta fel lángját,
Onthassa sugarát.
Szent lett kötelékünk,
Egymásért élünk.
Most éljük álmainkat,
Mi vágyat táplálhat.
Átéltünk pár tavaszt,
Ami hozott vigaszt.
Visz minket a nyárba,
Mindég boldogságba.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése