Mi sorsunkkal lepaktálunk,
Tőle mindég újat várunk.
Megálmodjuk vágyainkat,
Ösztökéljük a sorsunkat.
Ha nem hat rá akaratunk,
Égiekhez imát mondunk.
Fohászkodunk az Istenhez,
Áldást kérünk segítséghez.
Miránk ő lenézhet fentről,
Gondoskodhat segítségről.
Tőle kapunk ötleteket,
Minket más útra terelhet.
Ötlet serkentheti a vágyat,
Meggyőzheti a sorsunkat.
Változhat így az életünk,
Már más fele terelhet utunk.
Próbálhatunk így új utat,
Talán az előbbinél jobbat.
Ami esetleg nem zötyögős,
Lehet simább az nem rögös
Paktálgatunk le sorsunkkal,
Jöjjön ő csak mindég újjal,
Mitől életünk szebb lehet,
Érte az ember már küzdhet.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése