Vers. Az őszi táj szendereg.

                                          Az őszi táj szendereg,
                                          Az őszi táj szendereg már,
                                          Szabadulgat fel a határ.
                                          Betakarítják neki terméseit,
                                          Pénzé teszik növényeit.

                                         Kombájnozzák a magokat,
                                         Csinálnak átlátható tájat.
                                         Belátható végtelennel,
                                         Hol újra terveznek, a földel.

                                        Ott már kalászos keleget,
                                        Traktor hangja tör csendet.
                                        Föld fényesít eke vasat,
                                        Az a parcellán földet forgat.

                                        Művelik, a határt szántják,
                                        Aztán majd pihenni hagyják.
                                        Szendereghet így tavaszig,
                                        Hótakaró alatt a kikeletig.

                                        Akkor megint gépek járják,
                                        A tájat újra átformázzák.
                                        Magok kelnek növekednek,
                                        Kenyere, értékei a jövőnek.

                                        Azt a gazda szemei hizlalják,
                                        Fentről az égiek vigyázzák.
                                        Ha majd minden összejön,
                                        A kombájn megint aratni jön.
                                        Szerző: FM.