Lantot pengetve kísérte a szél,
Ünneplőt vett jött érkezett a tél.
Maga után húzta palástját,
Lefedte vele napfényes táját.
Jött magával csillogást hozott,
Földön deres palástot húzott.
Hópihék leszikrázva estek,
Szélnek zenéjére táncot lejtettek.
Szél pengette lantjának húrját,
Bele vitte az éterbe dalát.
Hópihék ott keringőt jártak,
Önfeledten egymással táncoltak.
Mert érkezett a tél így alkotott,
Gyönyörű tájára takarót húzott.
Fagyból tett rá arra csillogást,
Estébe már hold gyújtott lámpást.
Halvány fénye ragyogásba ment,
A csillogó tájon megpihent.
Arra rászórta ezüstös fényét,
Mutathassa a tél benne szépségét.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése