Lovaknak patkói port vernek,
Fent a csillagokon lépkednek.
Nyergükbe vitézekkel,
Életüket elvesztett lelkekkel.
Feláldozták adták életüket,
Tudták a halál várhatja őket.
Mert csatába az nem válogat,
Meghatározhat sorsokat.
Ők harcolni, halni mentek,
Ott egy szebb jövőbe hittek.
Szolga sorsba minek élni,
Idegen vágyakat szolgálni.
Traktálni kell az akaratot,
Nem ragyogtat az csillagot.
Lehúzza az életet keseríti,
Mert az csak a morzsát hinti.
Értünk hősök csatát vívtak,
Így minekünk hazát hagytak.
Most a tejúton léptetnek,
Lovaik patkói fel port vernek.
Halni mertek ők a hazáért,
Értünk is egy szebb jövőért.
Vérük megfestette a földet,
Mi mondjuk imába a neveiket.
Szerző: FM.
A képen a szigetvári hősök vannak a kép nagyítható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése