Ha tehetem, hozzád szárnyalok,
Vágyaimat én nálad oszlatom.
Visznek a kavargó gondolatok,
Érintelek én tégedet angyalom.
Mert tenálad vigaszra találok,
Eloszlik így múlik magányom.
Ó azok a mesés szempárok.
Én azokért örökké vágyódom.
Kísértenek egy életen át azok,
Örömem az őket vágyhatom.
Úgy ragyognak, mint a csillagok,
Vonzza fényük a gondolatom.
Így teveled mindég ott vagyok.
Te vagy nekem az örök álmom.
Mert ha a boldogságra vágyok,
Akkor a közelségedet kívánom.
Kívánom azt, én hozzád szállok.
Bizsergető érintésedet vágyom.
Telnek így a mesés nappalok,
Epedve érint téged gondolatom.
Vágyak között én veled oldódok,
A múló időt évekbe számolom.
Ha közelségedben vagyok,
Édesem nekem, az a nyugalom.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése