Én vágyom neked az érintő kezedet,
Várom sóvárogva a közelségedet.
Léted kiemeli hétköznapjaimat,
Szépíted te benne nekem óráimat.
Elkápráztatsz, mert adod fényedet,
Így varázsolod nekem a percemet.
Életem éjébe érinted álmomat,
Lenyűgözöd vele az akaratomat.
Lazán, de rárakod arra kötelékedet,
Így érinthet engem a szeretet.
Megkapom én, amit ember kaphat,
Átérezhetem neked a világodat.
Innentől minden feledésbe mehet,
Szíved dobbanása az, ami feledtet.
Parfümöd illata maga a kábulat,
Ha magával ragad, széthullik a tudat.
Innen már csak a vágy az, ami éltet,
Az a csábítóérzés felül kerekedhet.
Széppé teszed nekem álmaimat,
Rád én hálából szórom csókjaimat.
Mindég vágyom neked érintésedet,
Láthatom így epekedő szemedet.
Fényével, szépíted te az álmainkat,
Abba tündérként hozod varázsodat.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése