2014. augusztus 25., hétfő

Vers, kedvesemhez. Oly lenyűgözően hat.

                                      Oly lenyűgözően hat.
                                      Oly lenyűgözően hat rám az a pillanat,
                                      Ha láthatóm neked a mosolyodat.
                                      Vele megérintesz mindég engemet,
                                      Én mégis keresem azokat a miérteket.

                                      Érzem, mosolyaid azok mást éltetnek,
                                      Édesek, mégis olyan hamisnak tűnnek.
                                      Jössz itt vagy te a napjaimban,
                                      Benne vagy, abba az összekuszáltban.

                                      Össze vannak azok most jól kuszálva,
                                      Szálak vannak ottan gubancokban.
                                      Hely, ha azt én most kibogozhatnám,
                                      Istenem legyél itt, tekintsél te rám.

                                      Szabadítsál a gyötrelemtől engemet,
                                      Hagyva nekem meg a régi énemet.
                                      Vagy ez a sorsom, nekem ezt szántad,
                                      Érintsen, szeretete úgy, mint az áradat.

                                      Kételyem ne legyen, e felől sohasem,
                                      Jöjjön át, érintsen úgy az érzelem.
                                      Átérezzem azt, éltessen engemet,
                                      Ne keljen átélni abba szenvedéseket.

                                      Ha a sors akarja, hát akkor sodorjon,
                                      Napomban tégedet bele úgy hozzon.
                                      Legyél itt, velem érintsél, ha lehet,
                                      De nyűgözzél le, szeressél engemet.

                                     Így érintsél, vágyom az érkezesedet,
                                     Ha hozod magaddal kedvességedet.
                                     Ne hagyjál magamra olyan ridegen,
                                     Legyél te nekem, gyógyír a szívemen.
                                     Szerző: FM.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése