Vers. Száguld az idő.

                                                  Száguld az idő.
                                                  Száguld az idő az épp, hogy csak megérint,
                                                  Elrobog úgy még csak nem is int.
                                                  Megérint, aztán már a múlté is lesz,
                                                  Mindent, de mindent emlékévé tesz.

                                                  Megy ő elrobog, halad gyorsvonatként,
                                                  Életünkben így ott van az önként.
                                                  Érinti napjainkat, a jelenben,
                                                  Mert benne van annak minden percében.

                                                  Vele élhetünk meg, így olyan sok szépet,
                                                  Hiszen éltet annyi, annyi képet.
                                                  Mert az is ott van az időben,
                                                  Körülöttünk, velünk benne a jelenben.

                                                  Ott van annyi sok, kicsike, pici apróság,
                                                  Mégis tőlük, velük gyönyörű a világ.
                                                  Madár dal nélkül, az mit is érne,
                                                  Milyen lenne, ha virágot nem éltethetne?

                                                  Benne van minden a száguldó idő éltet,
                                                  Bánatunk, az öröm, ott van a szeretet.
                                                  Ami emberel megeshet minden,
                                                  Sorsunknak iróniája is mindenképpen.

                                                  Nem temet semmit, csak magával viszi,
                                                  Emléket éltet akkor is, ha a múltba teszi.
                                                  Úgy csinálja, még meg érinthessen,
                                                  Életünkben az, bármikor visszajöhessen.

                                                  Száguld el az idő, éppen csak megérint,
                                                  Vissza nem néz, még csak nem is int.
                                                  De velünk marad mégis az életünkben,
                                                  Benne a napban, annak múló perceiben.
                                                  Szerző: FM.