Vágyom én reggel az ébredést,
A pirkadatba érkezést.
Éledni benne az új napba,
A fénnyel át szőtt hajnalokba.
Mint a harmatos reggelek,
A fényt, vágylak érted epedek.
Mert az vagy te énnekem,
Érzem, azt ragyogod életem.
Hozzad, te éltessed derűdet,
Adjad a napba fényedet.
Életem élteti, viszi el a borút,
Oldjon az napot, szomorút.
Engedje el a borút, utazzon,
Valahol más úton kószáljon.
Egünkről vigye el viharát,
Ne fedje le vele életünk útját.
Életemnek adjad te a fényét,
Oszlassad vele vihar felhőjét.
Nyugszik így a tengerem,
Csak érted élem az életem.
Fénnyel át szőtt hajnalokon,
Érted, veled ébredek azokon.
Ottan olvasok a szemedből,
Így vigaszt viszek a lelkedből.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése