2013. október 15., kedd

Vers. Vers kedvesemnek. Ha én hegyi patak.



                                             Ha én hegyi patak.
                                             Ha én hegyi patak lennék,
                                             Érted sziklákat görgetnék.
                                             Elmosnám utamból őket,
                                             Ne fékezzék ők vizemet.

                                             Sebesen csörgedeznék,
                                             Mert így hamarabb érnék.
                                             Ömlenék zúgó folyóba,
                                             Meg pihennék holtágába.

                                             Ott te tündérrózsa lennél,
                                             Lágy vizemen elterülnél.
                                             Szirmot bontanál a fényen,
                                             Lebeghetnél hűsítő vízen.

                                             Védenélek a tűző naptól,
                                             Pajzsod lennék ott párából.
                                             Én tégedet lefednélek,
                                             Lágyan megérinthesselek.

                                             Pihennék, ott veled lennék,
                                             Be az illattal sosem telnék.
                                             Holdvilágos éjszakákon,
                                             Én ringatnálak levél ágyon.

                                             Fénnyel jövő reggeleken,
                                             Ébredhessél, keljél frissen.
                                             Bontogathassad szirmodat,
                                             Kápráztathasd a világodat.
                                             Szerző: FM.

1 megjegyzés:

Megjegyzés küldése